Holdnézés ünnepe

Szeretnél jobban megtanulni japánul? Kattints a jelentkezés gomra!             

Sziasztok NihonGO-sok!

🌙A régi holdnaptár szerint az ősz a 7–9. hónapig tartott. Ennek éppen a közepén, a 8. hónap 15. napján megjelenő holdat nevezik az őszközép holdjának, ez a "tizenötödik éjszaka" (十五夜). A hold megcsodálásának szokása az otsukimi (お月見), vagyis a holdnézés, amely azonban a cseresznyevirág-nézéssel ellentétben nem kapcsolódik alkoholos mulatozáshoz.😏

A hagyomány Kínából ered. Eredetileg elegáns ünnep volt, amelynek során az emberek gyönyörködtek a holdban – ez volt az őszközép ünnepe (中秋節). Napjainkban munkaszüneti nappá vált, és az ünnepi időszak alatt rendkívül megnőtt a holdsütemények (月餅) ajándékozásának jelentősége.🌕✨

Japánban mindössze pampafűkalászokat, holdnéző gombócokat, tarógyökeret, edamame szójababot és hasonló dolgokat szoktak díszként elhelyezni. Mivel ez egyben aratási ünnep is volt, másik elnevezése "taróhold" (芋名月).

A következő hónapban, a 9. hónap 13. napján szintén áldozati ajándékokat helyeznek el a Hold számára, és gyönyörködnek benne. Ez a "tizenharmadik éjszaka" (十三夜). Mivel ilyenkor gyakran a gesztenye a felajánlások főszereplője, "gesztenyeholdnak" (栗名月) is nevezik.🌰

Régen nem tartották szerencsésnek, ha valaki a "tizenötödik éjszaka" és a "tizenharmadik éjszaka" közül csak az egyik alkalmával nézte meg a Holdat. Ezt "féloldalas holdnézésnek" (片見月) nevezték, és kerülték.

🌙A holdnézés és a hamburger

A telihold színe és alakja miatt gyakran neveznek el "holdnéző" (月見～) módra valamit, ami "sárga és kerek". Az ételek közül ilyen például a tojássárgája. A tojással készített udont "holdnéző udonnak" (月見うどん), a tükörtojással megrakott hamburgert pedig "holdnéző hamburgernek" (月見ハンバーガー) nevezik. Ez a gondolkodásmód jelentősen eltér az európai és amerikai hagyományoktól, amelyek szerint a holdfény őrületet idézhet elő, vagy valakit farkasemberré változtathat.

🌙Nyúl vagy béka él a Holdon?

Van egy japán gyermekdal, amely így szól:

"Nyuszi, nyuszi, mit nézve ugrándozol?
A tizenötödik éjszaka Holdját nézve ugrándozom."

A japánok úgy vélik, hogy a Hold és a nyúl között szoros kapcsolat áll fenn. A Hold kráterei által alkotott árnyékokat úgy értelmezték, mintha "egy nyúl mozsártörőt tartva rizssüteményt készítene egy mozsárban" – bár ehhez azért kell némi képzelőerő.

Kínában azt mondják, hogy a nyúl nem rizssüteményt, hanem a halhatatlanság gyógyszerét készíti. Egy másik legenda szerint pedig a Holdon valójában Csang-o (嫦娥), a gonosz feleség látható, akit varanggyá változtattak, amiért ellopta a halhatatlanság gyógyszerét, és a Holdra menekült.

Egy indiai buddhista történet szerint Sakra isten, vagyis Taisakuten (帝釈天) örökítette meg a nyúl alakját a Holdon. A történet szerint egy nyúl, hogy megmentsen egy út szélén összeesett idős embert, azt mondta neki: "Egyél meg engem!", majd a tűzbe vetette magát.

Az idős ember – aki valójában Taisakuten volt – mélyen meghatódott ezen. A nyúl önfeláldozását méltatva elküldte őt a Holdra. Ez a történet a japán mondagyűjteménybe, a Konjaku monogatarishūba (『今昔物語集』) is bekerült.

Japán legrégebbi elbeszélése, a Taketori monogatari (『竹取物語』, "A bambuszvágó története") pedig Kagujahime történetét meséli el, akit a Holdról küldtek a Földre, majd felnőttként visszatért oda.

Úgy tűnik, a japán emberek Holdhoz fűződő érzései mindvégig romantikusak és érzelmesek maradtak.

「十五夜」と「十三夜」の違い

旧暦の秋は7～9月。そのど真ん中である8月15日に出るのが中秋の月（十五夜）。この月を観賞する行事が「お月見」であるが、「お花見」と違って酒宴とは結びつかない。ルーツは中国で、本来月を愛でる風流な行事（中秋節）だったものが、現代になって祝日になり、お菓子の「月餅」の大ギフト月間にヒートアップしている。日本では、ススキの穂や月見団子、サトイモ、枝豆などを飾る程度。収穫祭でもあったから別名「芋名月」。

翌月の9月13日にもやや欠けり月への供え物をし、月を愛でる。これが「十三夜」。供え物の主役が栗になったりするので別名「栗名月」。かつては、この「十五夜」と「十三夜」の両方を見ないで片方だけ見るのを、「片見月」と呼んで嫌った。

月見とハンバーガー

満月の色と形から、「黄色くて円いもの」を「月見～」と名付けることが多い。食品では卵の黄身がそうで、卵を落としたうどんは「月見うどん」、目玉焼きを乗せたハンバーガーは「月見ハンバーガー」になる。こういう発想は、月光を浴びると狂気を発するとか狼男に変身するといった伝説を持つ欧米とはだいぶ違う。

月に住むのはウサギかカエルか

日本の童謡に「ウサギ、ウサギ、何見て跳ねる。十五夜お月さん見て跳ねる」というのがある。月とウサギは縁が深いと考えられており、月のクレーターが作り出す陰影を見て「ウサギが杵を持って臼で餅つきしている様子」にたとえてきた（ちょっと無理があるが）。中国では餅でなく仙薬をついているウサギというし、別の伝説では不老不死の薬を盗んで月に逃げたためにヒキガエルにされた悪妻、嫦娥だともいわれる。

月にウサギの姿を刻んだのは帝釈天だというインドの仏教説話がある。内容は、行き倒れの老人を救うために、ウサギが「自分を食べて」と火中に飛び込んだ。それに感銘をうけた老人、実は帝釈天が、その献身を讃えてウサギを月に送ったという。これは『今昔物語集』という日本の説話集にも採録された。また、日本最古の物語『竹取物語』は、月から使わされた「かぐや姫」が、成人して月に帰って行くまでの話である。月を見る日本人の感性はあくまでもロマンチックかつ感傷的なようだ。

Képek forrásai

• saját, AI fotók