Kosár
0
0 Ft
Sato-san iskolai cikk 3. rész
2026.10.20
Újabb iskolai témájú cikket hoztunk nektek Sato-san tollából! 🤩
Szeretnél jobban megtanulni japánul? Kattints a jelentkezés gomra!
Sziasztok! 🤗
🏫Az általános iskoláról – 3. rész🏫
Az előző két részben leírtakat még azzal egészíteném ki, hogy az iskolákban van egy cipőtároló, a getabako（下駄箱）, ahol a gyerekek cipőt váltanak. Amikor megérkeznek az iskolába, először a bejáratnál lecserélik az utcai cipőjüket benti cipőre, vagyis uwabaki-ra（上履き）.
Mindenkinek saját rekesze van, amelyen belül egy elválasztó is található, így az utcai cipő szennyeződése kevésbé kerül át a benti cipőre.👟
👟Ez az a cipő, amely a Halálos iramban: Tokiói hajsza című filmben is megjelenik, abban a jelenetben, amikor a főszereplő összekeveri az "uwabaki" szót egy köszönéssel. A párbeszéd nagyjából így hangzik:
– Hol a benti cipőd? Az uwabaki! Uwabaki!
– Wabaki? Wabaki… uwabaki.
👟A cipő formája és kialakítása iskolánként eltérő. Van, ahol a fiúk és a lányok ugyanolyan színűt viselnek, máshol különbözőt. Ha nemenként eltér a szín, a fiúké általában kék, a lányoké pedig piros. Szerintem ez hasonlít a randoseru iskolatáskák színválasztásához. ❤️🖤
👟Japánban még ma is egyértelműen elkülönül az utcai és az otthoni lábbeli: kint utcai cipőt viselünk, bent pedig papucsot, bár sokan szandált hordanak vagy mezítláb járnak. Magyarországon úgy tűnik, ez háztartásonként változik. Más országokban is létezik az a szokás, hogy utcai cipőben nem szabad bemenni a lakásba. Úgy gondolom azonban, hogy a film népszerűsége, illetve az, hogy a jelenetből mém is lett, hozzájárult ahhoz, hogy ez a szokás még szélesebb körben ismertté váljon.
🏫Az előző részben a juku-ról（塾）, vagyis a különórákat és felvételi felkészítést nyújtó koreppetáló iskolákról is beszéltem. A gyerekek azért járnak oda, hogy jobb alsó-középiskolába（中学校 ちゅうがっこう） juthassanak be. Japánban az általános iskola（小学校 しょうがっこう） és az alsó-középiskola alkotja a kötelező oktatást, így különösebb tanulás nélkül is el lehet jutni az alsó-középiskola befejezéséig, és közben bizonyos alapvető ismereteket is el lehet sajátítani.🧮
A magániskolákban, valamint egyes állami és önkormányzati iskolákban azonban felvételi vizsga van, amelyet sikeresen teljesíteni kell a bejutáshoz. Ez hasonló a felső-középiskolai（高校 こうこう） vagy az egyetemi（大学 だいがく） felvételihez.📝
Tokióban olyan iskolák is vannak, ahol az általános iskolába való bekerülés után alapvetően egészen az egyetemig biztosított a továbbhaladás.
🏫A környéken, ahol élek, kevés ilyen intézmény található, de Tokióban, Oszakában és más nagyvárosi térségekben sok magániskola működik. Ha valakinek nem elég jó a tanulmányi teljesítménye, nem tud bejutni az általa választott iskolába.
Ráadásul, ha az alsó- és a felső-középiskola egy intézményhez tartozik, előfordul, hogy az alsó-középiskolai felvételi sikeres teljesítése után a felső-középiskolába lépéskor már nem kell újabb felvételi vizsgát tenni. A gyerekek tehát azért tanulnak az iskolán kívül a juku-ban is, mert szeretnének egy ilyen jó iskolába járni.📚
🏫Japánban tudomásom szerint este kilencre általában véget érnek ezek az órák. Dél-Koreáról viszont azt hallottam, hogy a gyerekek gyakran ennél is tovább tanulnak a hasonló magániskolákban. Úgy tűnik, ott még megterhelőbb a helyzet, mint Japánban.😥
🎾Október 12-e egyébként Japánban munkaszüneti nap. Ez az ünnep eredetileg a "testnevelés napja（体育の日 たいいくのひ）" nevet kapta, és az 1964-es tokiói olimpia megnyitójának napjához kötődött. Ez volt az első olimpia, amelyet Japánban rendeztek. Az október 10-i időpontot állítólag azért választották, mert ezen a napon különösen nagy a napsütéses idő valószínűsége. Úgy gondolom, a szép, derült őszi idő is hozzájárult ahhoz, hogy jól sikerüljön az olimpia.
🎾2000-ben aztán törvény vezette be, hogy egyes ünnepnapokat a hétvégéhez kapcsoljanak, így háromnapos pihenő alakuljon ki. Ennek következtében ezt az ünnepet október második hétfőjére helyezték át. 2020-ban pedig a "testnevelés napja" elnevezést a "sport napjára（スポーツのひ）" változtatták. Ez az egyetlen japán ünnepnap, amelynek nevében katakanával írt szó szerepel.
小学校について：３
これまで２回の内容に書き加えるとすると、
下足箱という靴を履き替える場所があり、
学校に登校したら、まず入り口で外靴と中の靴（うわばき）を交換します。
一人ひとり専用のスペースがあり、中に仕切りがあるため、外と中で汚れが混じることが少ないです。
Fast & FuriousシリーズのTokyo Driftで
「上履きどうしたの？うわばきよ、うわばき。」
「わばき？わばき、うわばき。」
と言った感じで、上履きを挨拶と混同しているシーンで出てくるあの靴です。
学校によって、形やデザインが違います。男女で同じ色もあれば違う色もあります。
男女別の色の場合、男は青、女は赤が多いですね。これはランドセルと似ていると思います。
日本では、今でも外は土足（どそく：外用の靴）、家の中はスリッパ（サンダルや裸足も多い）と明確に分けています。
ハンガリーでは、お家によって分けているようですね。
そういった土足禁止の文化は、他の国にもありますが、映画も人気になり、さらにミームになったりしたので、広く広まったと思います。
そして、前回に塾の話をしましたが、それは、より良い中学校に行くためです。
日本では義務教育として小学校と中学校があるので、何も勉強をしなくても中学校まで卒業でき、
また、一定の知識を身につけることができます。
私立（プライベート）や一部の国公立（パブリック）では、入るための試験（入学試験）があり、入るためにはその試験に合格しないといけません。高校や大学みたいですね。
東京には、小学校に入ると、基本的に大学まで進学できる学校もあります。
私の住んでいる場所では少ないですが、東京や大阪など大都市圏では、私立の学校の数も多く、学力が高くないと好きな学校に進学できません。さらに、中学校と高校が同じ学校だと、中学校の試験を受けて入れれば、高校の試験がない学校もあります。そういった、いい学校に通いたいという思いで、学校だけでなく塾でも勉強をします。
日本だと21時くらいまでには授業が終わると思いますが、韓国だともっと長く塾で勉強する日が多いと聞いたことがあります。日本よりも大変みたいですね。
さて、10月12日は日本で休日です。
元々は、1964年に日本で初めてのオリンピックである、東京オリンピックの開会式の日に由来して、
「体育の日」として休日になりました。
そして、この10月10日が選ばれた理由ですが、晴れになる確率がとても高い日とのことで選ばれたようです。
秋晴れのいい天気の中で、いい大会になったのだと思います。
そして、2000年に祝日と土日を繋げて３連休を作る法律ができ、10月の第２月曜日（２回目の月曜日）に変更されました。
そして、2020年に、体育の日という名称が、「スポーツの日」と変更されました。
カタカナで表記される唯一の祝日です。
Ti mit gondoltok a mai cikk tartalmáról?🤗
Én jó ötletnek tartom az uwabaki-t, ezért sajnálom, hogy nálunk nincs elterjedve. (Judit)
Sato-san & Judit & Peti
Képek forrásai