
Sato-san Magyarországpn – 4. rész
Elhoztam a következő Sato-san kalandokat, jó olvasást kívánok hozzá! 😁
Szeretnél jobban megtanulni japánul? Kattints a jelentkezés gomra!
Amit egy hónap alatt tapasztaltam Magyarországon – 4. rész
Sziasztok NihonGO-sok!Már a negyedik részhez érkeztünk.🥳Köszönöm mindenkinek, aki várja ezeket az írásokat 😁
Ma az otthonokról szeretnék írni.🤗
🏠Háztípusok🏠

🏠Az itteni családi házak többsége téglából épült, a falaik pedig nagyon vastagok. Az is meglepett, hogy ezek a házak könnyedén kibírnak több mint 100 évet. Ez Japánban, ahol magas a páratartalom és gyakoriak a földrengések, rendkívül ritka.
🏠Az építőanyagok is eltérőek. Japánban a házak többsége fából készül (bár manapság már betonból és más anyagokból is épülnek). Körülbelül 60 év után azonban szinte biztosan jelentkeznek rajtuk kisebb-nagyobb hibák, és sok esetben gyorsabb és olcsóbb lebontani őket, majd újat építeni, mint felújítani. Ráadásul azon a vidéken, ahonnan én származom, gyakoriak a nagy földrengések, amelyek komoly károkat okoznak az épületekben.😣
🏠Ezt a cikket június végén írom, amikor Magyarországon rendkívüli hőség van. Bár azt hallottam, hogy ez inkább szokatlan időjárás, és normális esetben jóval hűvösebb szokott lenni.🥵
Egy ilyen jól szigetelő téglaházban könnyű elképzelni, hogy még légkondicionáló nélkül is kellemesen el lehet viselni a nyarat. Ráadásul Magyarországon sokkal alacsonyabb a páratartalom, így ugyanaz a 30 °C teljesen más érzetet kelt.🤔
Sokszor úgy éreztem, hogy egyáltalán nem izzadok, mégis hamar megszomjaztam. Ha pedig mégis megizzadtam, az izzadtság szinte azonnal elpárolgott.🫥
🌞Hogy Japánban milyen a nyár? Azt inkább tapasztalja meg mindenki saját maga! Csak saját felelősségre! 😂
🏠Fűtés🏠

🏠A központi fűtés és a radiátor kombinációja szerintem rendkívül praktikus és egészséges megoldás. Nagyon örülnék, ha Japánban is lennének olyan radiátorok, amelyeken közvetlenül meg lehet szárítani a ruhákat. Ha pedig padlófűtés is van, akkor az egész ház természetesen egyenletesen meleg lesz, és nincsenek nagy hőmérséklet-különbségek a szobák között.
🏠Japánban általában csak azt a helyiséget fűtik, amelyben éppen tartózkodnak. Emiatt a folyosó, a WC és a fürdőszoba gyakran nagyon hideg. Sok idős embernél, amikor kilépnek a meleg szobából a hideg helyiségekbe, a hirtelen hőmérséklet-változás miatt megemelkedik a vérnyomás.😥
🏠Japánban ráadásul sokan olajkályhával fűtenek. Ez növeli a szén-dioxid mennyiségét a lakásban, ezért rendszeres szellőztetésre is szükség van.🙁 A központi fűtés mellett viszont tisztább marad a levegő, emiatt gondolom egészségesebb megoldásnak.
🛀Fürdőkultúra🛀

🛀A fürdőkultúrában is éreztem néhány különbséget. Mindkét ország szereti a tisztaságot, és közös bennük a termálfürdők kultúrája. Úgy hallottam, hogy Magyarországon a termálvíz hőmérséklete általában körülbelül 34 °C. Japánban ez helytől függően nagyjából 36–42 °C között mozog.
🛀Nagyjából úgy lehet összefoglalni, hogy Magyarországon testhőmérséklet alatti vízben fürdenek, Japánban pedig annál melegebb vízben. Szerintem ez az általános kép nem áll messze a valóságtól. Japánban teljesen természetes, hogy meztelenül megyünk be a fürdőbe. Ennek célja a tisztálkodás és a felmelegedés. Magyarországon viszont fürdőruhát viselnek, és a férfiak és nők együtt fürdőznek, elsősorban gyógykezelési céllal. Ezért ha valaki Japánban szeretne termálfürdőbe menni, figyeljen oda a víz hőmérsékletére és az öltözködési szabályokra. Bár… a régi időkből Japánban is maradt még néhány vegyes fürdő. 😅
🏠Ablak és redőny🏠

🏠A német típusú bukó-nyíló ablakokat rendkívül praktikusnak találom. A befelé nyíló ablak Japánban is létezik, de a bukóra nyitható változat nem. Igaz, hogy emiatt vastagabb az ablaktok, de szerintem remekül ötvözi a biztonságot, a kényelmet és a praktikusságot. Japánban a nyugati stílusú házaknál általában befelé vagy kifelé nyíló ablakok vannak, a hagyományos japán házaknál pedig tolóablakok. Mindkettőnél veszélyes éjszaka nyitott ablakkal aludni biztonsági szempontból. A bukóra nyitható ablak viszont lehetővé teszi, hogy biztonságosan szellőztessünk egész éjszaka. Ezt nagyon irigylem.
(Kiegészítés: Nem írta ugyan, de a redőny is újdonság volt számára. Látott már, de sosem használt még)
🏠Mosogató🏠
🏠Ami viszont kényelmetlen volt számomra, az a mosogató mérete. Persze ez házanként eltérhet, de összességében sokkal kisebbnek érzem, mint Japánban. Érzésre körülbelül fele-, sőt néha csak harmadakkora. Megnéztem egy barkácsáruházban is a kínálatot, és feltűnt, hogy nagy méretű mosogatóból alig van, a kisebbekből viszont rengeteg.
🏠A japán rozsdamentes acél mosogatókhoz képest ezek a kőből készült mosogatók valóban elegánsabbnak tűnnek, viszont annyira kevés bennük a hely, hogy mosogatás közben folyamatosan figyelni kell. És bármennyire is vigyázok, a víz valahogy mindig kifröccsen a mosogatóból.
🏠Magyarországgal kapcsolatban kevés dologgal vagyok elégedetlen, de a mosogató méretét és a wc-t még mindig nem sikerült megszoknom. Ezeket továbbra is kényelmetlennek érzem.😤
(Megjegyzés: Nekem is fáj a szívem egy ilyen mosogatótálcáért. Sajnos ilyen nem kapható nálunk, de a lefolyórésze amúgyis máshogy van kialakítva, hiszen nekik van egy szemétgyűjtő kosárka benne, amit ki lehet venni. Ugyanis ők a zöldségek pucolásától kezdve mindent a mosogatótálcában/ felett csinálnak.)
🏠Hallottam, hogy olyan ázsiai országokban, mint Hongkong vagy Tajvan, ahol nagyon elterjedt a külső étkezés kultúrája, a konyhák – köztük a mosogatók is – kisebbek, mert ritkábban főznek otthon.
De szerintem Magyarország nem ilyen. Vagy lehet, hogy léteznek magyar nindzsák, akik valamilyen titkos technikával képesek úgy mosogatni, hogy egyetlen csepp víz sem fröccsen ki? 🥷
ハンガリーについて1ヶ月で感じたこと その4
4回目になりました。楽しみにしてくれている読者の方、ありがとうございます。
今日は、家について書いてみたいと思います。

こちらの家(一軒家)はレンガ造りが多く、壁が厚い。
そして、100年以上も軽く保つ耐久性のある家であることにも驚いた。
それは、高温多湿で地震の多い日本では、100年保つ家はとても珍しい。
素材も違う。日本の家は木で作ることが多く(今はコンクリートや別な素材もある)60年もすれば、どこかしら壊れてくるし、
直すよりも立て替えてしまった方が早くて安い場合がある。
そして、私の地元では大きい地震が多く、建物にダメージを与える。
この記事を書いている6月末はハンガリーがとても暑く、異常気象であり、普通はもっと涼しいと聞く。
断熱性の高いレンガの家ならば、クーラーがなくても過ごせることは容易に想像できる。
それに、湿度がないハンガリーは、同じ30度でも快適さが全く違う。
汗をかいた実感がないのに、喉が渇く日が多かった。汗をかいてもすぐに蒸発してしまう。
一方で、日本はどうかというと、自分で体験して欲しい。命の保障はしないので、覚悟の上で(笑)

そして、暖房はセントラルヒーティングとラジエーターのセットはとても便利で、健康的であると思う。
洗濯物も直接乾かすことができるラジエターが日本にも欲しい。
床暖房もあれば、家中が自然的に暖かく部屋ごとの温度差がない快適な環境になるだろう。
日本では、部屋ごと温めるのが一般的で、廊下やトイレ、風呂が寒い。そのため、部屋から出た時に温度差で血圧が上がってしまう高齢者も多い。
そして、日本ではストーブで灯油を燃やして温まる。そのため、二酸化炭素が増え換気も必要になる。
セントラルヒーティングなら、空気が綺麗なままで健康的である。

お風呂の体験、少し違うと感じる。
どちらの国も清潔好きで、温泉に入浴する文化が共通である。
温泉の温度は、ハンガリーは34度前後と聞く。日本は場所によるが、36〜42度で入浴する。
ざっと体温より低い温度で入浴するのがハンガリーで、高い温度が日本という認識だが大きくずれてはいないと思う。
そして、日本は裸で入るのが当たり前だ。体を清潔にして温まるためだ。
ハンガリーは水着を着て、混浴(男女が一緒に入る)のため、治療のため温泉に浸かる。
なので、日本で温泉に浸かるときは、温度と服装に気をつけて欲しい。
また、昔の名残で日本にも混浴があるという・・・
ドイツ式の窓、ドレーキップ窓がとても便利である。
内開きの窓は日本にもあるが、内倒しにあく窓はない。
サッシが太くなるという欠点があるが、防犯性と快適性、利便性を両立した便利な窓だと思う。
日本には洋風の家なら内開きか外開きの窓、和風の家ならスライド式である。
どちらも夜に開けて寝るのは、防犯の面から危険であるが、ドレーキップ窓なら、内倒しにしておけば換気をしながら安心して寝られる。これはとても羨ましい。

不便に思ったのは、シンクが小さいという点だ。
もちろん家によると思うが、日本に比べて小さい。日本に比べると体感で半分から、3分の1くらいである。
ホームセンターでシンクを見たが、大きいサイズが少なく、小さいサイズの種類の方が圧倒的に多かった。
日本のステンレス製にくらべ、石造りで高級感があるが、スペースが小さくて洗い物をするときは神経を尖らせる必要がある。どんなに神経を尖らせても、必ずシンクから水が漏れる。
ハンガリーで不満は少ないけど、シンクの小ささとトイレだけは今だに慣れず、不便である
日本と同じアジアでも、外食文化な香港や台湾は、料理をしないのでシンクをはじめとするキッチンが小さいと聞いたことがあるが、ハンガリーはそうではないと思う。
それとも、水をこぼさない術を使えるハンガリアン忍者がいるのだろうか・・・
Eddig hogy tetszenek Sato-san élményei, tapasztalatai?
Sato-san & Judit & Peti
(A képek zöme ChatGPT-vel készült)
